Friss hírek az infromatika világából
Indulhat itthon a Tesco mobilszolgáltatás
.
Új mobilmárka tűnhet fel hamarosan Magyarországon…
.
Információk szerint a Tesco áruházlánc előrehaladott tárgyalásokat folytat az egyik hazai mobilszolgáltatóval saját márkás mobilelőfizetés-értékesítés kapcsán. Könnyen elképzelhető az is, hogy a Tesco lesz az első hazai virtuális mobilszolgáltató.
Nagy az esély rá, hogy rövidesen Magyarországon is megjelenik saját mobilmárkájával a Tesco áruházlánc, tudta meg lapunk több, egymástól független forrástól. Az angol hipermarket cég több országban is működtet virtuális mobilszolgáltatást (MVNO), vagyis gyakorlatilag egy nagy mobilszolgáltatótól bérel hálózati kapacitást, az ügyféladminisztrációt viszont önállóan intézi. Úgy tudjuk, hogy a cég itthon a Vodafone-t választotta partneréül, bár egyelőre nem tudni, hogy az alapot a más országokban is működő MVNO-modell adja, vagy csupán saját márkanéven értékesítő viszonteladó lesz a Tesco.
Nem ismeretlen terep
A Vodafone Magyarország jelenleg két jelentős partnerrel is együtt dolgozik különféle mobilszolgáltatások saját márkanéven történő továbbértékesítésében. A cég 2009-ben kötött megállapodást a Magyar Postával, mely Postafon néven azóta is árul speciális, elsősorban az idősebb korosztályt célzó mobiltelefon-díjcsomagokat és készülékeket. A kétes sikerű Postafon bevezetését idén februárban követte a tv2.mobilnet, mely az MTM-SBS Zrt.-vel kötött együttműködés keretén belül valósult meg, kizárólag mobilinternet értékesítésére. A fentiek közül egyik sem tekinthető klasszikus virtuális mobilszolgáltatásnak.
A Tesco áruházlánc, illetve a multi hazai képviselője, a TESCO-GLOBAL Áruházak Zrt. számára sem számít teljesen ismeretlen terepnek a szolgáltatóipar: a cég többek közt biztosítási szolgáltatást, utazást, megtakarításokat és más banki szolgáltatásokat nyújt saját márkaneve alatt Magyarországon. A Vodafone és a Tesco egyébként régóta partnerek, az operátor feltöltőkártyás csomagjai több áruházban is elérhetők, emellett a mobilszolgáltató tavasszal exkluzív szerződést kötött a Tescóval a tv2.mobilnet értékesítésére.
Tesco Mobile értékesítési pont Angliában: SIM-kártya a bevásárlólistán
A Tesco az anyaországban, Nagy-Britanniában és Írországban évek óta jelen van a mobilszolgáltatói szegmensben is, a cég az egyik legnagyobb, legmeghatározóbb virtuális operátor a szigetországban. A Tesco Mobile ügyfeleinek száma Angliában ma meghaladja a 2,6 milliót, a havi előfizetéses és feltöltőkártyás konstrukcióban egyformán elérhető ajánlatok beszéd- szöveges üzenet és adatszolgáltatást egyaránt tartalmaznak. Az áruházlánc csupasz szolgáltatást (vagyis csak SIM-et) és készülékekkel egybecsomagolt szolgáltatást egyaránt kínál, a telefonportfólióban többek közt az iPhone is megtalálható. A vállalat 2009-ben a szomszédos Szlovákiában is virtuális mobilszolgáltató lett.
Bár az áruházlánc Nagy-Britanniában, Írországban és Szlovákiában a spanyol Telefónica-O2 hálózatát használja, a jelek szerint a két cég nem kötött nemzetközi kizárólagosságra megállapodást egymással. A Vodafone-nal folytatott tárgyalás részleteiről egyelőre szinte semmit nem tudni, így sem az üzleti modell, sem a Tesco mobilszolgáltatás pontos indulási időpontja nem ismert.
Az igazi negyediket gáncsolják?
Az időzítés ugyanakkor aligha lehet véletlen, a küszöbön álló magyarországi frekvenciaaukció előtt, vagy közben egy ismert márkanévvel és erős értékesítési háttérrel bíró virtuális szolgáltató piacra lépése bármilyen új licitáló kilátásait drámai mértékben lerontaná. A Vodafone számára tehát stratégiai kérdés is lehet, hogy a cég a negyedik mobilszolgáltató piacra lépését azzal lehetetlenítse el, hogy bevezeti a valódi MVNO konstrukciót itthon. Az operátor ezzel valójában a kisebbik rosszat választaná, hiszen a virtuális szolgáltató soha nem lesz teljesen független konkurenciája. Ennek a forgatókönyvnek ugyanakkor ellentmondani látszik Beck György korábbi nyilatkozata, amely szerint a virtuális szolgáltatói modell Magyarországon nem vonzó és az idő előrehaladtával egyre zsugorodik az MVNO-k mozgástere.
A Tesco Mobile mobilszolgáltatás hazai feltűnésének lehetősége egyébként nem először merül fel a sajtóban: 2005. októberében az Index foglalkozott a témával, végül akkor nem vezette be a szolgáltatást az áruházlánc. A mostani piaci körülmények ugyanakkor jelentősen megváltoztak az akkorihoz képest, bár a hangszolgáltatások szegmense időközben telítetté vált, az adatszolgáltatások terén továbbra is jelentős fejlődés várható. Ezzel párhuzamosan a Tesco márkastratégiája is sokat változott, így – különösen a válság után – jóval nagyobb hangsúlyt kaptak a saját márkás termékek.
Az áruházlánc saját márkás mobilszolgáltatásának indulását más előjelek is kísérik: a cég hétfőn hat új .hu közdomaint jegyeztetett be, mindegyikük a tesco és mobile szavakat, illetve annak különféle variációit tartalmazza. A cég orra elől évekkel ezelőtt magánszemélyek elhappolták a tescomobil.hu és tescomobile.hu domaineket, az áruházlánc utóbbit tavaly decemberben visszaszerezte, előbbi ügye pedig jelenleg is zajlik, de aligha kérdéses, hogy a domain végül kihez kerül.
A Tesco Mobile mobilszolgáltatás indulásával kapcsolatban kerestük a Vodafone Magyarországot és a TESCO-GLOBAL Áruházak Zrt.-t is, előbbi nem kívánta kommentálni értesülésünket, utóbbi csak a domainek lefoglalását kommentálta érdemben: “A vállalat a jövőbeli üzleti lehetőségek biztosítására foglalt le bizonyos domain neveket, ahogyan ezt minden márkatulajdonos teszi” – áll a Tesco lapunknak küldött nyilatkozatában.
Forrás: Koi Tamás, HWSW
—————————————————————————————————————————————————————————————–
FRITZ!Box 7390, a telekommunikációs svájci bicska
A vezetékes és vezeték nélküli telekommunikációs berendezéseknek manapság már egy kisebb irodában is elkél egy egész polc. Az AVM elképesztően komplex kommunikációs hubja mindent összeköt mindennel, ezzel több egységet is kiváltva.
A németországi gyökerekkel rendelkező AVM Computersysteme Vertriebs GmbH nem tartozik az ismertebb hálózatieszköz-gyártók közé hazánkban, ebben alighanem közrejátszik, hogy a cég marketingesei anno valamiért a FRITZ! márkanevet álmodták meg az összes berendezésnek. Nem javít sokat a helyzeten, hogy FRITZ!-nek eredetileg a cég kabalaállatkáját, egy patkányt hívtak. Ez a kettős már önmagában érdekesen predesztinálhatja a termékvonalat, pedig történetesen az AVM FRITZ!box nevű full extrás hálózati hubjai a maguk nemében elképesztő és egyedülálló berendezések – mi ezek közül a termékkínálat aktuális csúcsát, a FRITZ!Box 7390-et próbáltuk ki.
Schweizer taschenmesser
A legmodernebb, legjobb felszereltségű FRITZ!Box komplexitását jól jelzi, hogy a berendezés tartalmaz egy ADSL/VDSL modemet, egy gigabites routert kétnormás WLAN eléréssel, egy VoIP-képességgel ellátott ISDN-, illetve analóg telefonközpontot (üzenetrögzítővel), egy DECT bázisállomást, valamint az USB-porton keresztül nyomtatószervert, NAS-támogatást, valamint vezeték nélküli (mobilnet) modem csatlakozási lehetőséget. Mindezt egy asztali router méretében.
Mint említettük, a FRITZ!Box 7390 a népes termékcsalád legnagyobb tudású tagja, valójában nem is újdonság, a német piacon már 2009-ben forgalomba került, a beépített ADSL/VDSL modem azonban csak a nemzetközi változat tavaly őszi megjelenése óta használható Európa többi országában, így Magyarországon is. A készülék gyakorlatilag minden szempontból túlszárnyalja elődjét, a 7270-es típust (melyet a hazai premiert követően szintén kipróbálhattunk), jóllehet az alapok mindkét készüléknél ugyanazok.
Az újabb egység a megjelenését, vagy a doboz dizájnját tekintve nem különbözik sokban a kisebb testvértől. A legfontosabb eltérés, hogy a bordó/szürke színkombinációjú, kissé ufósra sikeredett, az elődnél valamivel nagyobb házra ezúttal nem kerültek Wi-Fi antennák, emellett egyedül a kissé nagyobb tápegység utal arra, hogy az eszköz még több szolgáltatást tartalmaz. A FRITZ!box dobozának fontos kelléke egy speciális Y-kábel, ami a DSL-vonal és a telefonvonal bekötésére hivatott – erre nem árt vigyázni, mert sérülés vagy elvesztés esetén nem könnyű a pótlása.
A mellékelt kábel egyik végét a DSL-splitterbe, a másikat a telefonvonal kimenetére kell csatlakoztatni, az eszköz két analóg telefonkimenetet, és egy ISDN terminál kimenetet (S0) ad, a bekötéstől és a beállításoktól függően ezek valamelyikén kaphatunk vonalat – vezetékes telefonnal. A FRITZ!box 7390 a korábbi modellhez hasonlóan négy Ethernet-porttal rendelkezik, fontos változás, hogy a portok maximális áteresztőképessége 1 Gbps-re nőtt. Ha a rendszert kábelmodemhez csatlakoztatjuk, vagy AP-ként használjuk, az 1-es portba kell bekötni a modemet, vagy a routert, ilyenkor a rendelkezésre álló vezetékes csatlakozások száma értelemszerűen eggyel csökken. Újdonság, hogy a legerősebb FRITZ!Box immár két USB-kapuval rendelkezik, az egyik a doboz oldalában, a másik a hátulján található.
Benutzeroberfläche
Az új FRITZ!Box megörökölte elődje felhasználói felületét, a hub éppúgy a böngészőből konfigurálható, mint a legtöbb router, és ugyanúgy különféle varázslókkal segíti a beállítást. A gyakorlottabb felhasználók, vagy rendszergazdák “Expert” módba állíthatják a felületet, ilyenkor az elérhető beállítási lehetőségek száma megnő, így a rendszer finomhangolása elől minden akadály elhárul. Maga a felület egyébként esztétikus és logikus elrendezésű, az angol szövegek fordításán azonban látszik, hogy hol készült a FRITZ!Box.
Az egység menürendszere alapvetően az elérhető funkciók köré csoportosul, így az internetkapcsolatot, a telefonközpontot, a belső hálózatot, a WLAN és DECT rádiókat külön menüpontban konfigurálhatjuk be, ezen kívül egy helyen érhető el az összes lényeges rendszerbeállítás. Az internetbeállításoknál folyamatosan nyomon követhetjük a DSL-vonal paramétereit, valamint a letöltési és feltöltési sávszélesség kihasználását, valamint itt paraméterezhető be a csomagoptimalizálás is. Az eszköz beépített tűzfallal is rendelkezik, valamint teljes IPv6 kompatibilitást nyújt.
Ha a vezetékes internetkapcsolat rakoncátlankodik, a FRITZ!Box 7390-hoz csatlakoztatott USB-s mobilnet-modemen keresztül még mindig elérhetjük az internetet, sajnos ez a funkció azonban továbbra sem automatikus: ha a vezetékes kapcsolat megszakad, manuálisan kell a mobilnet-kapcsolatot elindítani, majd manuálisan is kell leállítani, ha a DSL újra magához tért.
Ha a készülékre analóg vagy ISDN telefonvonalat kötünk, a telefonközpont beállításainál tudjuk a csatlakoztatott végberendezéseket konfigurálni. A FRITZ!Box eszköz csatlakozása nélkül is képes üzenetrögzítőként és fogadó faxként működni, tekintve azonban, hogy a rendszerkonfiguráció telefonnal is végezhető, így mindenképpen ajánlott egy készüléket csatlakoztatni az egységhez. Ez lehet analóg vagy ISDN telefon, illetve DECT-készülék is, utóbbiból legfeljebb hatot képes kezelni a FRITZ!box. A vezeték nélküli telefonok párosítása pofonegyszerű, a műveletet követően a hálózati mindenes átveszi a bázisállomás szerepét – ha valahogy tölteni is tudná a telefonokat, a régi bázisállomásokat akár kukába is lehetne dobni.
Telefonie-dienste
A telefonközponttal a legkülönfélébb hívásindítási és hívásfogadási opciók állíthatók be, így van belső és külső telefonkönyv, bejövő és kimenő hívásszűrés, konferenciahívás, “ne zavarjon!” funkció, vagy akár csengőhang-hozzárendelés is (DECT készülékek esetében). A FRITZ!Box-ra összesen öt üzenetrögzítő konfigurálható fel, mindegyik képes a bejövő hangüzeneteket e-mailben is továbbítani a megadott címre.
A vezeték nélküli telefonáláshoz valójában azonban DECT készülékre sincs szükség: a FRITZ!Box 7390 kétségtelenül egyik legizgalmasabb funkciója, hogy a rendszer egy androidos telefonokra, vagy iPhone-okra telepített kliensprogramon – tessék kapaszkodni: FRITZ!App Fonnak hívják – keresztül is elérhető WLAN kapcsolattal, ilyenkor az egység egy VoIP hidat képez a mobiltelefon és a vezetékes telefonvonal közt. Természetesen a mobil éppúgy integrálható a belső telefonrendszerbe mint az összes vezetékes vagy DECT készülék, a működés egyetlen feltétele – az egyszerű párosításon túl -, hogy az okostelefonon a háttérben fusson az alkalmazás.
A Home Network menüpontban a belső hálózat áttekintését és paraméterezését végezhetjük, így többek közt itt érhető el az eszközbe épített memória, valamint a csatlakoztatott háttértár beállítása, valamint az USB-s egységek kezelőpanelje. A FRITZ!Box az USB távoli elérés funkció segítségével lényegében bármilyen hozzá csatlakoztatott USB-s egységet (printer, mobilnet-modem, háttértár stb.) képes megosztani a hálózatra kötött kliensekkel.
Drahtlose übertragung
Az új modell WLAN rádiós egysége sokkal robusztusabbá, sokoldalúbbá vált elődjénél. A FRITZ!Box 7930 már két rádiót tartalmaz, az egyik a 2,4 GHz-es, a másik az 5 GHz-es sávban forgalmaz, előbbi 802.11b/g/n, utóbbi 802.11a/n vezeték nélküli kommunikációs szabványokkal. Az AVM jó szokásához hűen a rendszer bekapcsolt WPA2 titkosítással érkezik, a kód a berendezés és a kartondoboz alján egyaránt megtalálható. A készülék a két külön SSID-vel ellátott rádión kívül egy vendégeknek fenntartott csatlakozást (Guest mode) is felkínál, az ezen keresztül kommunikáló WLAN-berendezések nem jutnak be a belső hálózatra, csak internetet kapnak a routertől.
A hub rendszerbeállításai közt is található néhány finomság, ilyen az energiafogyasztás vagy a rendszerállapot nagyon részletes monitorozása, valamint az éjszakai/energiatakarékos üzemmód, amivel részletesen paraméterezhetjük, naponta mikor kapcsoljon ki és be a WLAN-modul, így amellett, hogy az eszköz áramfogyasztását csökkenthetjük, az internetet sem fogják tőlünk lopni éjjel-nappal illetéktelenek.
A rendszerbeállítások menüjében végezhető el a firmware-frissítési művelet is – az AVM láthatóan komoly hangsúlyt fektet az eszközök későbbi frissítésére, hiszen még a több mint hároméves FRITZ!Box 7270-hez is érkezik új firmware, az újabb rendszerszoftverek pedig szinte mindig hoznak valami olyan plusz funkciót, mellyel az egység még sokoldalúbbá, használhatóbbá válik.
Sehr gut
Az AVM FRITZ!Box 7390-hez fogható komplexitású és formátumú kisirodai kommunikációs mindenest gyakorlatilag nem találni más gyártó választékában, így az eszközt nehéz lenne bármivel is összehasonlítani. Ami azt illeti, forgalmazó partnert is nehéz találni itthon, de az AVM weboldalán némi kutakodással sikerült fellelnünk egy viszonteladót és három disztribútort, ezek közül azonban egyiknek sem szerepelt a weboldalán a FRITZ!Box 7390.
Így jobb híján a nyugat-európai árakat tudjuk alapul venni: az eszköz Németországban és Nagy-Britanniában átszámítva körülbelül 60-75 ezer forint közti fogyasztói áron kapható (plusz postaköltség), ennyiért egy rendkívül sokoldalú – és tapasztalataink szerint megbízható – routert, egy DECT-funkcióval ellátott telefon-kisközpontot, nem mellékesen pedig egy VDSL-modemet is kapunk. Véleményünk szerint ennyiért ez az eszköz még akkor is jó vétel, ha az utóbbi modult egyáltalán nem használjuk semmire.
De azért egy másik nevet adhatna neki valaki.
Forrás: Koi Tamás, HWSW
—————————————————————————————————————————————————————————————–
Egyre olcsóbb és egyre többet tud a műholdas net
A műholdas internetelérés évekkel ezelőtt csak a gazdag cégek játékszere volt, ma már azonban éppen olyan tömegtermékké kezd válni, mint a vezetékes internet vagy a mobilnet. Kipróbáltuk, mit tud a Eutelsat KA-sávot használó rendszere.
Aki olyan területen lakik, vagy üzemelteti vállalkozását, ahol nincs megfelelő vezetékes internetellátottság, nincs mobilinternet, és nincs mikrós rálátás sem, annak korábban bizonyára komoly fejtörést okozhatott, hogy mégis milyen technológiával érje el az internetet. A gyakorlatilag mindenhová elérő műholdas net pár évvel ezelőtt rendkívül rossz ár/teljesítmény mutatója révén nem rúghatott labdába, ma már azonban a jóval fejlettebb műholdaknak köszönhetően elegendő sávszélességet ad megfizethető áron.
Műholdas KA-án
Tavaly teszteltük a SES-ASTRA műholdtársaság ASTRA2Connect elnevezésű kétirányú műholdas kommunikációs rendszerét, mely a vezetékes és a mobilos csomagokhoz képest továbbra is jelentős felárral volt hozzáférhető, illetve hozzáférhető ma is. A Eutelsat társaság által nemrég üzembe állított KA-SAT távközlési műhold azonban a Ku-sávban üzemelő műholdakhoz képest (ilyen az ASTRA rendszere) csaknem 40-szeres kapacitást képes kisajtolni magából, így nagyobb sávszélességet kaphatunk a pénzünkért.
A KA-SAT pontnyalábjainak lefedettsége
A tavaly decemberben fellőtt, a keleti hosszúság 9°-án geostacionárius pályán pozicionált KA-SAT összesen 82 pontnyalábbal rendelkezik, ezek egyenként egy 237 MHz-es transzponderhez vannak rendelve, egy nyaláb így összességében nagyjából 475 Mbps sávszélességet képes kiosztani a végpontoknak. A műhold kapacitása véges, a Eutelsat szerint a KA-SAT nagyjából egymillió háztartást vagy telephelyet képes ellátni széles sávú internettel.
Itthon egyelőre egyetlen cég, az ASTRA2Connectet is továbbértékesítő RG Networks Kft. foglalkozik a KA-SAT műholdas terminálok értékesítésével és telepítésével. A cég leginkább nagykereskedelmi partnerként van jelen, illetve kíván jelen lenni a piacon, jelenlegi előfizetői bázisuk mérete százas nagyságrendű. Tőlük kaptunk kölcsön egy komplett KA-SAT terminált, hogy kipróbálhassuk, mit nyújt a fejlettebb rendszer az ASTRA műholdas internetéhez képest.
Idősebbek is elkezdhetik
Az ASTRA2Connect telepítéséhez nagyjából egy éve, kissé félve láttunk hozzá, hiszen a szerkesztőség egyik tagja sem rendelkezik műholdas rendszerek üzembe állításában szerzett gyakorlati tapasztalattal. Szerencsére a bemutatóvideók és a kellően részletes leírást átbogarászva a rendszert rövid időn belül végül sikerült installálni, így a KA-SAT terminál telepítésének már kellő gyakorlattal és önbizalommal fogtunk neki.
A 80 centiméteres parabolatükörből, a jókora fejegységből és a ViaSat márkanevű modemből álló rendszer összeállítása elsőre riasztóan bonyolultnak tűnhet a laikusok számára, az összeszereléshez azonban minimális műszaki érzéken, egy vízszintmérőn, iránytűn, egy 13-as kulcson és egy nagyobb csillagcsavarhúzón kívül semmire nincs szükség. A tányér összeállítása magától értetődő, az ASTRA rendszeréhez képest talán még egyszerűbb is, hiszen a fejhez ezúttal már csak egy kábel csatlakozik.
A kívánt pozíciót az interneten, például a DishPointer nevű, a Google térképszolgáltatásán alapuló iránytérképpel ellenőrizhetjük, ahol nem csak azt láthatjuk többé-kevésbé pontosan, hogy van-e rálátásunk a műholdra, hanem pontos adatokat kapunk arról is, hogy merre kell forgatnunk a tükröt. Ehhez lesz szükség az iránytűre, amivel nagyjából belőhető a szög. Az új rendszerben a fejet nem kell forgatni, a telepítés ennyivel is egyszerűbbé vált.
A körülbelüli irány belövése után következhet a pontos pozicionálás, ami a rendszer telepítésének legizgalmasabb és legérdekesebb része. A KA-SAT esetében nincs szükség külön pozicionáló eszközre, a fejegység és a modem végzi a pásztázást, a szerelő a fejben található, sípoló hangot kiadó jeladó segítségével tudja megállapítani, hogy irányba állt-e az antenna. Ezzel a módszerrel az iránytűvel nagyjából betájolt tükör pontos pozíciója kevesebb mint tíz perc alatt megtalálható, még a gyakorlatlanabbak számára is.
Ha az antennát sikerült irányba forgatni, és megfelelő minőségű jelet fog a rendszer, a telepítést a modem kezelőpultján lehet véglegesíteni, ezt követően egy nagyjából 5 percig tartó autentikációs folyamat után azonnal használható a műholdas internetkapcsolat. A ViaSat modem kezelőfelületéhez a pozicionálást követően nem is kell nyúlni, a legtöbb menüopció leginkább tájékoztatásra szolgál, az internetkapcsolat paramétereit – akárcsak a vezetékes rendszereknél – központilag határozzák meg.
A mi tesztrendszerünk papíron 10 Mbps letöltési és 2 Mbps feltöltési sebességre volt belőve, amit méréseink szerint hozott is, a sávszélesség a mobilnetes megoldásoktól eltérően gyakorlatilag konstans volt, igaz ez idővel – ahogy a szolgáltatást egyre többen használják – változhat. A műholdas rendszerek achilles-sarka, a hosszú késleltetési idő a KA-SAT-ra is jellemző volt, a mérések során nem kaptunk 800 milliszekundumnál jobb válaszidőt, ami már egy weboldal betöltését is lelassítja, hiába tud a rendszer viszonylag gyorsan átlőni nagyobb csomagokat.
Furcsa mód a hosszú késleltetési idő nem befolyásolta negatívan a VoIP-alkalmazások használhatóságát, Google Talk alatt a beszéd egyszer sem akadozott, vagy szakadt meg – a rendszerben egyébként a cégek számára éppen a VoIP-megoldások telepítése kapcsán van a legtöbb lehetőség olyan helyszíneken, ahol nincs más, vagy olcsóbb út a hangátvitelre. Nem hatott különösebben a nagy ping a videostream-alkalmazásokra sem, a KA-SAT terminálon keresztül szintén akadásmentesen lehetett 1080p felbontású videókat nézni.
Megfizethető
Egyáltalán nem mellékes szempont, hogy mindezt mennyiért kapjuk meg a szolgáltatótól, szerencsére a KA-SAT ezen a téren is előrelépés a korábbi műholdas internetes megoldásokhoz képest. Az RG Networks tervei szerint a legkisebb, 6 Mbps letöltési és 1 Mbps feltöltési sávszélességet kínáló, 4 gigabájtos forgalmi korláttal rendelkező csomaghoz már nettó 10 ezer forintos havidíjért is hozzá lehet majd jutni, a belépési díj pedig nagyjából nettó 80-100 ezer forintra jön ki – ebben benne van a komplett rendszer ára, amit kérésre akár telepítenek is a szakemberek.
Ennyi pénzért már egy rosszabb minőségű mobilnettel, vagy vezetékes internettel egyébként ellátott területen is meggondolandó lehet a KA-SAT rendszer üzembe állítása, hiszen a műholdas internet sávszélességére legfeljebb a rossz időjárás lehet hatással, az is már csak végponti oldalon, a feladóállomások ugyanis redundáns hálózatot alkotnak Európa-szerte. Mindez azt jelenti, hogy a vevő egy alapvetően stabilan működő internetkapcsolatot kaphat a pénzéért cserébe, mellyel lényegében egy területen, a válaszidő kapcsán kell kompromisszumot kötnie.
Forrás: Koi Tamás, HWSW
—————————————————————————————————————————————————————————————–
A magyarok kimaradnak a sok jóból
Magyarország nem a világ közepe. A globális webes cégek életében is perifériát jelent egy 10 milliós, közepes fizetőképes kereslettel rendelkező kelet-európai ország. A Google számára is messze vagyunk, főleg, hogy nincs is komoly konkurenciája, mint például Csehországban, nem is igyekszik nagyon, hogy a magyar felhasználók kedvében járjon.
Ugyan kis késéssel általában mi is megkapjuk a Google szolgáltatásait és a lokalizációs hullámban a szokásos 2-4 hónapos csúszás után megérkeznek a magyar nyelvű felületek is, mégis nagyon sok olyan Google-termék és -szolgáltatás van, ami nem jutott el hozzánk. Ezek közül némelyikre lehet mondani, hogy “még nem”, de több olyan, főleg a tartalomszolgáltatási körbe tartozó termék van, amiről nem is álmodhatunk. A HWSW összesítette, hogy mik azok a termékek, amik nem érhetőek el magyar felhasználók számára. Van amelyik előbb-utóbb jöhet, de sokról álmodni sem érdemes egyelőre.
Amíg nincs fordítás, a magyarul beszélők nem kapnak új funkciókat
A legelső kategória, amiben általában lemaradunk az Egyesült Államok mögött (ahogyan a legtöbb ország is), az a kereső és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások. A Google Instant, Instant Pages és minden más hasonló fejlesztés elsőként az USA-ban jelenik meg, majd később szivárog át több lépcsőben a nemzetközi közönség elé. Ezzel alapjában véve nincs is gond, hiszen a néhány hónapos széthúzás az erőforrások hatékony kihasználása, a tesztelés, illetve a terheléselosztás okán alakul így.
Azok a magyarok, akik a Google-fiókjukban az amerikai angol nyelvet választják, azok hamarabb hozzáférhetnek a frissítésekhez, akik viszont magyarul használják a felületeket, azoknak ki kell várniuk a csúszást. Az említett Google Instant például 2010. szeptember 9-én debütált az USA-ban, majd november 20-án vált elérhetővé hazánkban is magyarul. A fő webes keresőfunkciók esetében a magyar nyelv belefért a top 40-be, ami a lokalizációs hullám második, harmadik szintje.
A nyelvi korlátok azonban nem oldódnak fel mindenhol ilyen könnyedén. Az androidos okostelefont használók legnagyobb szívfájdalma lehet, hogy a Google Maps Navigation nem érhető el nálunk. Az ok teljesen ismeretlen, technikailag semmi akadálya nem lenne a támogatásnak. Ha valaki nagyon akarja, akkor egy hackelt Google Maps alkalmazással itthon is használhatja és leszámítva a minimális késést a pozícióban, teljesen jól működik a szoftver az itthoni utakon is. Nyilván térképhibák előfordulnak, de mivel a tervezés működik és általában jól, ezért feltételezzük, hogy a turn-by-turn navigációval sem lenne gond. Sokáig azt gondoltuk, hogy a TTS, azaz text-to-speech hiánya miatt nem kaptuk meg a Maps navigationt, de a Google Translate alatt elérhető TTS az összes konkurens közül az egyik legjobb, azaz ez sem lehet akadály. Ennek ellenére a navigáció csak az USA-ban és a kanadai, ír, francia, német-, olasz, spanyol, holland, dán, osztrák, svájci és belga vidékeken érhető el.
Ki van zárva az elitklubból minden Androidra dolgozó szoftverfejlesztő, aki nem a meghatározott 29 ország valamelyikében székel, illetve tart fent bankszámlát. Ingyenes alkalmazásokat a magyar fejlesztők is tölthetnek fel, de pénzért csak akkor árulhatnak, ha kinyújtanak egy csápot legalább Ausztriáig.
Kis pénz, kis foci
2011, illetve 2012 egyik nagy durranása az NFC-s fizetés lehet, ami a Google számára is egy fontos terület, ez látszik többek közt abból, hogy már most, a készülékek megjelenése előtt együttműködésbe kezdett a MasterCarddal, illetve a Citibankkal. Az androidos NFC-s fizetés egyelőre még az USA-ban is csak a nagyvárosok sajátja, de a közeljövőben nem érdemes a Google Wallet magyarországi megjelenésével kalkulálni.
Az NFC viszont terjed és több bank és mobilszolgáltató is lát fantáziát benne, aminek lendületet adhat az a tény, hogy a Google nem jelenik meg az olcsó, könnyen elérhető megoldásával itt. Ha viszont néhány év múlva mégis itt terem, akkor kínos helyzetbe hozhatja a hazai szereplőket. Ez a fenyegetettség sok esetben visszariasztja a cégeket a komolyabb összegű és hosszú megtérülésű beruházásoktól, senki sem szeretne azzal szembesülni, hogy az üzleti modelljét a Google egy szép napon lenullázza a piacra lépéssel. Ugyanezért nincs NNG iGO Android platformra például.
Nem tartalmas a magyarok Google-je
Maradva az Android platformnál, az elmúlt hetekben első alkalommal kellett azzal szembesülni, hogy újra csak egy féloldalas szolgáltatás ér el hozzánk. Ugyan az alkalmazások közül már szabadon válogathatunk, de időközben az USA-ban zenebolttal és videókkal, filmekkel is kiegészült a kínálat. A kusza szerzői jogi rendszer, illetve a várható fizetőképes kereslet miatt viszont a Google is marad az USA-ban, ahogyan sok más nagy médiaszolgáltató is teszi. Magyarország egyébként is került hely az ilyen cégek részéről, még akkor is, ha egyébként terjeszkednek Európában, köszönhetően a relatíve magas jogdíjaknak és az alacsony fizetési hajlandóságnak.
Ugyanilyen virtuális vasfüggöny mögött ülünk a YouTube esetében. A magyar felhasználók jelentős része valószínűleg nem is tudja, hogy létezik egy YouTube Movies felület, illetve bizonyára nem tűnik fel sokaknak az sem, hogy némely zenei klip jobb alsó sarkában ott díszeleg a VEVO logó, ami a négy nagy kiadó közös projektje. A VEVO nem elérhető az Egyesült Államokon kívül továbbra sem, habár ígéretek voltak rá, de a szerzői jogi problémákra hivatkozva csúszik a globális bevezetés. Addig is a YouTube-on érhető el a külföldieknek néhány VEVO-s videó, amik ismérve, hogy jó minőségűek (többnyire van 1080p-s felbontás) a hangot és a képet tekintve is, s ezeket minden esetben a kiadók maguk töltik fel.
A szerzői jogok blokkolnak
Sok zenei videó letöltése viszont az USA-ra és néhány egyéb országra van korlátozva, ezeket a magyarok szintén nem tudják megnézni, cserébe egy sajnálkozó üzenet fogad minket. Változó, hogy mely kiadók, mely együttesek számai vannak letiltva, de nem kell csodálkozni, ha egy népszerű előadó számaiból csak rajongók által feltöltött, rossz minőségű verziókat találunk.
A filmek terén hasonló a helyzet: Magyarországról is elérhető a Movies felület, de kizárólag a 80-as évek klasszikusai jelennek meg a listában, a tévésorozatok epizódjai helyett pedig csak előzeteseket, beharangozókat nézhetünk. Az amerikai felhasználók jóval szélesebb kínálatból válazthatnak, újabb filmekkel, sorozatokkal, kölcsönözhető elemekkel. Májusban a Google egy 3000 címes katalógusbővítést jelentett be, aminek meglétét Magyarországról ellenőrizni nehéz lenne, de ha fel is kerültek a hollywoodi filmek, nálunk akkor sem lehet nézni őket. Pedig egyre több az internetre kötött televízió, amin lehetne élvezni ezeket a tartalmakat. Vigaszdíjként a YouTube Movies felületén nekünk a UPC videótár hirdetése jelenik meg.
Ugyan még béta címkét visel, de szintén nem elérhető a Google cloudalapú zenei szolgáltatása, a Google Music. Itt a felhasználók a Google szerverein tárolhatják saját zenéiket, s azokat különböző mobil vagy asztali eszközökön keresztül elérhetik, szinkronizálhatják. Itt is akadnak szerzői jogi problémák, de egy ilyen erőforrásigényes szolgáltatást plusz profit reménye nélkül nem valószínű, hogy globálisan terjesztene a Google. Azokban az országokban jelennek meg az ilyen márkaerősítő szolgáltatások, ahol komoly verseny van a felhasználókért. Ebből a szempontból igen szerencsétlen, hogy hazánkban sem a Yahoo, sem a Microsoft/Bing, sem az Amazon nem erős szereplő, illetve az Apple iTunes zenebolt sem elérhető.
Nyomorultak
A Google Books szintén ugyanerre az analógiára fűzhető fel, az Egyesült Államokban hozzáférhetőek az újabb könyvek is, de ahogyan a Google Books eBook Store címoldalán megjelenő felhívás is jelzi, Magyarországon kizárólag a régi, szkennelt, jogvédelmet már nem élvező könyvek olvashatóak. Pedig a Google eBook Store szolgáltatása kínál olvasnivalót PC-s környezetbe böngészőn keresztül, okostelefonra, tabletre és eInk-kijelzős könyvolvasóra is, a magyaroknak viszont a Game of Thrones helyett Victor Hugo Nyomorultak című alkotását ajánlja. Félreértés nem lesz, a nem elérhető könyveknél meg sem jelenik a “Get it now” gomb, sem az előnézet lehetősége.
A jogi csatározások helyett inkább a piac technológiai fejletlenségére utal, hogy a vonalkódok, terméknevek, gyártók alapján is találatokat adó Product Search sem működik nálunk. Erre pedig van alkalmazás egyaránt a weben és okostelefon platformon is, de a hazai vonalkódokkal gyakorlatilag semmit nem tud kezdeni a rendszer. Ez a tény ad némi életteret a magyar Árukereső.hu oldalnak, ami ugyanezt a funkciót próbálja megvalósítani, igaz kevés sikerrel.
A szerzői helyett a személyiségi jogi gondok akadályozzák a Street View megjelenését, amire mostanra már lenne lehetőség- Jóri András, adatvédelmi biztos már közölte, hogy bizonyos feltételek mellett a Street View-val nincs probléma, legálisan működhet hazánkban. Azóta viszont csend van a szolgáltatás körül, senki sem látott újra Google-autókat Budapesten. A következő hónapokban szinte biztos, hogy nem örülhetünk a turisztikai szempontból fontos, illetve a helyi lakosok életét is megkönnyíteni képes szolgáltatás magyar verziójának. A kis sárga figurát persze hazánk térképe felett is meg lehet ragadni és ledobni egy pontra, de a navigálható Street View helyett a Panoramio adatbázisában lévő fotókat látjuk majd.
Mindenkinek amennyi jár
Az összes szolgáltatást átnézve az látszik, hogy a Google képes észrevétlen átmeneteket festeni a termékpalettába, s a világ minden táján jelen tud lenni, de nem mindenhová érnek el az USA-ból a fejlesztések. Ennek megfelelően a Google egy egészen más arcú cég nálunk Magyarországon, mint például az Egyesült Államokban, egészen más konkurenciával áll szemben, egészen más piacokat fenyeget. Nálunk továbbra is elsősorban a keresővel, hirdetési rendszerével és az Androiddal hódít, míg az USA-ban nekifeszül az Amazonnak, médiaszolgáltatóknak, telekommunikációs cégeknek is.
Elkeseredni nem feltétlenül kell, csupán bele kell törődni, hogy a magyar gazdaság és társadalom, illetve jogi környezet nem feltétlenül csábító globális webes cégeknek és csak azokba a körökbe kerülünk bele, ahol már az egy egységre jutó többletköltség nagyon alacsony. Nem volt ez másképp korábban sem, változásra akkor lehet számítani, ha a web nem izolálódik a jövőben földrajzilag, hanem épp ellenkezőleg, inkább egységesül.
Forrás: Dojcsák Dániel, HWSW
—————————————————————————————————————————————————————————————–
LED-ek segítségével nyugdíjaznák a Wi-Fit
Li-Fi-nek becézik a Wi-Fi utódjának szánt technológiát, ami fénykibocsátó diódák segítségével teszi lehetővé az adattovábbítást. Az új megoldás előnye, hogy könnyebben telepíthető, és az elérhető sávszélesség is jóval nagyobb, de egyelőre gyerekcipőben jár.
Bár a Wi-Fit tömegek használják, és a technológia népszerűsége várhatóan a közeljövőben sem csökken, az mindig is nyilvánvaló volt, hogy a kihasználtság és a továbbítandó adatok mennyiségének növekedési ütemét tekintve előbb-utóbb eléri a korlátait – nem véletlen, hogy Amerikában a Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) már 2009-ben figyelmeztetett a rádióhullámon alapuló kommunikáció által biztosított sávszélesség szűkösségére.
A fényalapú kommunikációé a jövő?
A most használt routereket és adaptereket ugyan még kár lenne kukába dobni, a kutatók már kísérleteznek a Wi-Fi utódjának szánt megoldással. Az egyelőre Li-Finek becézett technológia a látható fény rendkívül gyors, vibráló villogásából nyer információkat, esetenként sokkal többet mint amire a Wi-Fi képes lenne. Az alapötlet egyszerű, az Edinburgh-i Egyetem tudósa, Harald Haas magyarázata szerint adott egy nagy fényerejű LED, amit a számítógép a kettes számrendszer alapján 1-esként értelmez, ha világít, és 0-ként, ha nem. A lámpát rendkívül gyorsan, akár eltérő ütemben is lehet kapcsolgatni, így nem csak az adattovábbítás megy hamar végbe, de megfelelő sebesség mellett a fény zavaró vibrálását sem érzékelné az emberi szem.
A technika természetesen bonyolítható, az Oxfordi Egyetem kutatói például több LED egyidejű, de egymástól független működtetésével a párhuzamos adattovábbítással kísérleteznek, míg mások vörös, zöld és kék LED-ek kombinálásával, a fény más-más frekvenciáján alakítanak ki különböző adatcsatornákat.
Akár 500 megabit másodpercenként
A Siemens kutatói a berlini Heinrich Hertz Intézet munkatársaival tavaly januárban állítottak fel adatátviteli rekordot a látható fényen alapuló kommunikációt (VLC) kihasználva: akkor egy rendkívüli fényerejű fehér LED-del másodpercenkénti 500 megabites adatátviteli sebességet értek el, igaz, mindezt egy üres szobában, öt méteres távolságból. Bár ez utóbbi riasztóan kicsinek tűnhet, a Siemens szerint nincs akadálya, hogy további lámpákkal messzebbre is eljuttassák a szükséges információkat, az viszont már annál inkább problémát jelenthet, hogy a LED-eket egyenesen, az érzékelővel szemben kell elhelyezni.
Bár vannak kételkedők, a Warwicki Egyetem tudósa, Mark Leeson például kétségbe vonja, hogy a sok ajnározás ellenére a Li-Fi csodaszer lenne, ugyanakkor azt ő is elismeri, hogy vannak jó alkalmazási területei, így biztonságosan használhatnánk a technológiát repülőkön, víz alatt, de a kórházakban és az orvosi műszerekben is, ahol a Wi-Fi használata egyébként tiltott. A LED-ek világításra is alkalmasak, arról nem is beszélve, hogy elvileg tízszer olcsóbban megúsznánk a Li-Fi beüzemelését, mint a Wi-Fi-ét. Haas egyébként külön vállalatot alapított az első VLC adóállomás terjesztéséhez, ami előzetes tervei és reményei szerint jövőre kerülne boltokba, és 100 megabites adatátviteli sebességet biztosítana.
Forrás: Folyó Gergely, HWSW
—————————————————————————————————————————————————————————————–
