ATG Media Group

Földfelszíni digitális televíziós műsorszórás (DVB-T) és a MinDigTV

A MinDig TV a Magyarországon 2008 végén elindult digitális földi televíziós szolgáltatás, melynek keretében előfizetési díj nélkül elérhető SD és HD minőségű programok vehetők tetőantennás vétellel, kiváló minőségben. A digitális műsorok vételéhez egy jelátalakító berendezésre (DVB-T MPEG-4 HD dekóder) van szükség. A digitális földi televíziózás a legtöbb nyugat-európai országban már nagy sikerrel elindult és sok tévénézőt vonz.

Jelenleg a szabadon fogható kínálat részét 7 csatorna képezi: az RTL Klub, a TV2, az m1 HD, az m2 HD, a  Duna TV HD és a Duna II Automónia, valamint tesztjelleggel az Euronews programja.

A MinDig TV Extra (www.mindigtvextra.hu) szolgáltatás keretében kódolt formában, előfizetési díj megfizetésével további 10 csatorna (National Geographic, AXN, Film+, Cool, SportKlub, Disney Channel, FEM3, Hír TV, ATV  és a Private Spice) programja érhető el.

A digitális átállás lényege, hogy a tervek szerint 2012-ig megszűnik a hagyományos analóg földi sugárzású televíziós műsorszórás, és helyébe a lényegesen több csatorna átvitelére alkalmas digitális technológia lép.  A jelenlegi, analóg földi sugárzásban országosan három csatornát (m1, TV2 és RTL Klub) lehet továbbítani, ezeket szoba- vagy tetőantennával, ingyen foghatják a nézők.

A MinDig TV szolgáltatás elsősorban annak a 800 ezer háztartásnak kínál alternatívát, akik a földi analóg csatornákat nézik tető- vagy szobaantennával, illetve azoknak, akik előfizetési díj nélküli HD csatornákat szeretnének otthonukba, nyaralójukba. Ahhoz, hogy a digitális földfelszíni adást venni tudják, szükséges egy dekóder (azaz jelátalakító készülék), vagy olyan televíziókészülék megvásárlása, melybe már beépítésre került ez a jelátalakító berendezés. Ezzel a készülékkel és a tetőantennával (egyes, az adókhoz közel eső területeken szobaantennával is) a szabadon fogható tartalmakat előfizetési díj nélkül tudják elérni a tévénézők.

A magyarországi digitális átállás mérföldkövei

__________________________________________________________________________________________________________________

A DVB-T szolgáltatás ismertetése

Digitális televíziózás

A televíziózás világában egyre nagyobb teret nyer a digitális műsorszórás, amely képes gyökeresen megváltoztatni a televíziózás szokását. E rendszer kiépítésére jött létre 1993-ban a DVB néven ismertté vált páneurópai platform. A szervezet feladata, hogy koordinálja a szabványos digitális televíziós sugárzás összehangolt bevezetését a különböző országokban. A DVB ajánlásai alapján az alábbi szabványok kerültek kidolgozásra:

ˇ DVB-S (Satellite) digitális műsorszórás műholdon keresztül EN 300 421

ˇ DVB-T (Terrestrial) digitális földfelszíni műsorszórás a VHF-UHF sávban EN 300 744

ˇ DVB-C (Cable) digitális műsorelosztás kábelhálózatokon EN 300 429

A DVB-T, a földfelszíni digitális sugárzás, megoldásainak köszönhetően nagyobb műsorválasztékot, kiváló minőséget és megbízható vételt biztosít a nézők számára. A DVB-T emellett egy olyan “jövőbiztos” rendszert is jelent, amely új piaci és üzleti lehetőségeket képes teremteni. Általános bevezetése frekvenciák felszabadítását teszi lehetővé új szolgáltatások számára.

_______________________________________________________________________________________________________________

Hol tart a DVB-T?

…Európában

Az analóg elektronikai megoldásokat felváltó digitális technika először a műsorkészítés és továbbítás, majd napjainkban már a műsor sugárzás területén is egyre nagyobb teret hódít. Számos új szolgáltatásával kedveltté vált a nézők között, míg a frekvenciaspektrum hatékonyabb kihasználása révén a kormányzatok, a frekvenciahatóságok és a műsorsugárzók részéről is a figyelem központjába került.

Nyugat-Európában a 90-es évek második felében indultak az első kísérleti DVB-T sugárzások, majd 1998-ban elsőként Nagy-Britanniában kezdődött meg a rendszeres, DVB-T formátumú műsorszórás. 2003-ban indult el a digitális földfelszíni sugárzás tömeges felfutása, és az elemzők ezzel párhuzamosan azzal számolnak, hogy az analóg sugárzás viszonylag gyorsan, mintegy 10-15 éven belül meg fog szűnni.

Digitális sugárzás céljaira felhasználható frekvencia-kiosztást  a 2006-ban Genfben megtartott  WARC konferencia rendezte. Európában az első rendszeres DVB-T adást Nagy-Britanniában kezdték el 1998-ban, és azóta már üzemszerű szolgáltatások működnek Nyugat-Európa legtöbb országában. Közép- és Dél-Európa egyes országaiban még nem született döntés a digitális földi sugárzás beindításának időpontjáról, ami többek között annak köszönhető, hogy hiányoznak a digitális műsorszórással kapcsolatos törvényi szabályozások.

Egyre több országban figyelhető meg az analóggal közös sugárzási időszak idejének csökkentése, előrébb hozták a tervezett lekapcsolási időpontokat, illetve ha ez nem lehetséges az egész hálózatra, akkor fokozatosan próbálják meg felszabadítani az analóg csatornák által elfoglalt frekvenciákat, helyet adva ezzel az újabb digitális televíziós programoknak.
2015-re minden országban le kell kapcsolni az analóg földi televíziós hálózatokat.

A kísérleti sugárzások összehangolására, és a DVB-T bevezetésére páneurópai platform alakult DigiTAG (Digital Television Action Group) néven 1996-ban. A szervezet alapításának a célja az európai bevezetés koordinálása volt, azonban hamarosan túlnőtte Európa határait. 2000 augusztusától az Antenna Hungária is aktív szerepet vállal a Digitag munkájában. http://www.digitag.org

________________________________________________________________________________________________________________

Mit nyújt a földi digitális televíziózás a nézőnek?

• Kifogástalan, zajmentes képminőséget: nincs szellemkép, villódzás, színtorzulás.
• CD minőségű hangot: sztereo, Dolby Surround vagy többnyelvű kísérőhang.
• Kényelmesebb kezelhetőséget: a néző menülistából választhatja ki a nézni kívánt műsort. A kiválasztás történhet a műsor neve vagy a műsor fajtája alapján.
• A műsorcsomagban a kép- és hangjelek mellett a műsor címének, közvetítési idejének és egyéb kísérő információknak a továbbítására is lehetőség van.
• Interaktivitást: visszirányú kapcsolat kialakításával – ez lehet mobil- vagy vezetékes telefon – igénybe vehetők az olyan interaktív szolgáltatások, mint például az Internet.

A hálózat műszaki paramétereitől függően:

• Kötetlen vételi helyeket: egyes vevőkészülékek nem igényelnek tetőantennát, csak egy rövid, kb. 10 cm-es botantennát,
  amelynek segítségével kiváló, szellemkép mentes lesz a vétel.
• Mobilitást: a néző ülhet akár villamoson, akár egy, az autópályán száguldó autóban, mindig tökéletes a vétel.

_______________________________________________________________________________________________________________

Miért a DVB-T?

• Mert a szokásos analóg televíziós csatornában MPEG-2-es tömörítés esetén 4-6, MPEG-4-es tömörítés esetén 8-10 kiváló minőségű műsor átvitele is lehetséges a szolgáltató igényétől függően, illetve lehetőség van a HDTV rendszer bevezetésére is.
• Mert a spektrum hatékony kihasználása révén növelhető a programok száma, vagy csatornák szabadíthatók fel más szolgáltatások számára.
• Mert lehetőség van egyfrekvenciás (SFN) adóhálózat kiépítésére. A frekvenciakészlet gazdaságos hasznosítása érdekében egy-egy műsorcsomagot minden adóállomás és átjátszóállomás azonos frekvencián sugároz.
• Mert azonos lefedési területet feltételezve a tényleges beruházási költség a DVB-T esetében a legkisebb. A DVB-T hálózat kiépítése olcsóbb, mint a kábelhálózaté, ráadásul a DVB-T hálózat az analóg infrastruktúrára is ráépíthető.

________________________________________________________________________________________________________________

A DVB-T sugárzás technikai háttere

A sugárzás műszaki paramétereit szabványok és ajánlások tartalmazzák. Az európai DVB projekt keretében több mint 30 anyagot dolgoztak ki, melyek nagy része ETSI (European Telecommunications Standard Institute) vagy CENELEC (European Committee for Electrotechnical Standardization) szabvánnyá, ajánlássá vált.

A DVB sugárzás MPEG Transport Stream-et továbbít. A kódolt kép minőségét a választott MPEG formátum (MP@ML-től MP@HL-ig) és a kompresszió mértéke határozza meg. A felhasználható adatsebesség a csatorna-kapacitástól függ, ez 5 Mbit/s és 31 Mbit/s között lehet, így lehetőség van egy HDTV (21-28 Mbit/s) vagy hat (4.5 Mbit/s) SDTV program átvitelére. A hangcsatornák átvitele szintén MPEG kódolással történik. A transport stream tartalmaz szolgáltatási információkat (Service Information – SI) is. Ezek az adatok a kisugárzott műsorra, a műsorszolgáltatóra és hálózatra vonatkozó információkat hordozzák. Adatszórásra is alkalmazható a hálózat az MPEG-2 szabvány szerint. A kép-, a hang- és az adatcsomagokat egy közös transport stream-be multiplexálják. A már előállított transport stream-be utólag is lehet újabb programot inzertálni. SFN műsorszóró hálózat kiépítése esetén MIP (Megaframe Insertion Packet) inzerter is szükséges. A MIP szolgáltatja a modulátorok real-time szinkronizálását.

A földfelszíni sugárzás céljára speciális modulációt fejlesztettek ki. Az adótorony által kisugárzott jel a tereptárgyakon (hegyek, házak, járművek, stb.) visszaverődik és vevőkészülék antennája ezeknek a direkt és reflektált jeleknek a szuperpozícióját veszi. Mivel a reflektáló felületek egy része mozgásban van, ezért a vett jel folyamatosan változik. Analóg sugárzás esetén ezek a reflektált jelek okozzák a “szellemképet”, digitális sugárzásnál pedig egy vivő esetén interszimbólum interferenciát okoznak. A probléma kiküszöbölésére többvivős rendszert fejlesztettek ki. Többvivős rendszer esetén az egyes szimbólumok időtartama többszöröse az egyvivős rendszerének. Így azokat a reflektált jeleket, melyek adott időrésen – a védelmi intervallumon (Guard Interval; GI) – belül érkeznek, a rendszer hasznos jelként tudja feldolgozni. A védelmi intervallum növelése javítja a reflektált hullámokkal szembeni védelmet, viszont csökkenti a hasznos adatsebességet. Többvivős rendszer esetén minden vivőt egyenként modulálnak QPSK (Quadrature Phase Shift Keying), 16 QAM (Quadrature Amplitudo Modulation) vagy 64 QAM módon. A különböző modulációk eltérő zajérzékenységgel bírnak, de természetesen meghatározzák a felhasználható adatsebességet is. A vivők számára két értéket definiáltak, 2k esetén 1705, míg 8k esetén 6817 vivő van. Ez a választás nincs hatással a zajérzékenységre, SFN (Single Frequency Network) esetén 8k szükséges (ahol nagyobb lehet az adóállomások közötti távolság), míg mobil vételhez 2k kell a Doppler-effektus miatt. A DVB-T rendszer két hibajavító kódolást használ egyidejűleg. Külső kódolásként Reed-Solomon (RS 188/204), míg belsőként konvolúciós kódolást alkalmaz. A konvolúciós kódolásra ötféle kódarány választható (1/2, 2/3, 3/4, 5/6, 7/8).

Az előzők alapján az adó többféle (összesen 60) beállításban üzemelhet. A beállításokra ad áttekintést az alábbi felsorolás:

Vivők száma: IFFT 2k, 8k
Moduláció: QPSK, 16QAM, 64QAM
Hibajavítás: FEC 1/2, 2/3, 3/4, 5/6, 7/8
Védelmi intervallum: GI 1/4, 1/8, 1/16, 1/32

________________________________________________________________________________________________________________

Mit kell tudni a DVB-T vevőkészülékekről?

A műsor vételére a jelenleg használatos televízió antennák megfelelőek, azonban a hagyományos TV készülék önmagában erre nem alkalmas. A digitális adásokhoz egy ún. Set-Top-Box szükséges, amely az érkező digitális jeleket veszi és feldolgozza, majd a kimenetén analóg jellé alakítva továbbítja a TV készülék felé. A földfelszíni, műholdas és kábeles terjesztésű műsorok vételéhez különböző Set-Top-Box szükséges az eltérő modulációs technika miatt. Várható a későbbiekben olyan vevőkészülék megjelenése is, amely mindegyik modulációs mód kezelésére alkalmas lesz, a kép- és hangfeldolgozás, tömörítés ugyanis az egyes rendszerekben azonos módon, az MPEG-2 illetve MPEG-4 szabvány szerint történik. Az ilyen vevőnek három tunert és három demodulátort kell tartalmaznia.

Néhány éve megjelentek a piacon olyan duál módusú TV készülékek is melyek analóg és digitális vételre egyaránt alkalmasak (IDTV = Integrated Digital TeleVision), a vevőben megtalálhatók mindkét vételhez szükséges egységek.

Elkészültek már az első hordozható készülékek is, valamint az adatátviteli lehetőségek kihasználására a PC vevőkártyák gyártása is megkezdődött.

A vevőkészülékek forgalmazására jellemző példaként az Egyesült Királyságban alkalmazott módszer mutatható be. Itt 1998 óta működik üzemszerű földfelszíni digitális sugárzás, és több különböző csatornán értékesítik a vevőket. A készülékek megtalálhatók a kiskereskedelmi boltokban, valamint a műsorszolgáltatóval szerződött partnereken keresztül akár telepítéssel együtt is beszerezhetők (ez alatt gyakorlatilag a vevő beprogramozása értendő, hiszen a telepítés nem jelent többet, mint például egy videomagnó üzembe helyezése).

A készülék kínálat nagyon széles és folyamatosan bővül. Egy alap MPEG-4-es Set-Top-Box ára 18.000Ft körül mozog. Természetesen forgalmaznak olyan készülékeket is, melyek ára többszöröse az alapkészüléknek. Ezek a berendezések vagy tartalmaznak egy merevlemezes tárolót is,ami akár 18 órányi műsor felvételére alkalmas vagy képesek külső adattárolóra is rögzíteni műsort vagy onnan visszajátszani. Illetve léteznek olyan vevőegységek is, amelyek beépített multimédia-lejátszóval rendelkeznek vagy éppen beépített műholdvevővel vagy kártyafogadóhellyel.

A műsorkínálatot országonként eltérő elvek alapján állítják össze. Ezek részben szabadon fogható (free-to-air) csatornákból, részben kódolt előfizetéses programokból állnak. Általános szempont a szolgáltatók részéről, hogy már az induló digitális csomagokban is helyet biztosítanak az analóg módon sugárzott adásoknak is.

________________________________________________________________________________________________________________

Mit jelent a DVB-T a műsorszolgáltatóknak?

• Lefedettséget: az országos lefedésű csatornák száma jelentősen megnő, így új szolgáltatók részére teremt sugárzási lehetőséget.
• Feltételes hozzáférésű műsorátvitelt: a digitális jelekhez hatékony titkosítás tartozhat, amely lehetővé teszi a nézők igény szerinti kiszolgálását, a tartalom hatékony védelmét.
• Új reklámlehetőségeket: a programszám jelentős növekedése állandó reklámcsatornák indítására is alkalmas, amelyek akár mobilvétellel – autóban vagy tömegközlekedési eszközökön – is elérhetők.
• Nagy sebességű adatátviteli rendszert: a televíziós műsorszórás mellett nagy sebességű adatátvitelre is alkalmas a csatorna, amely tetszőlegesen osztható szét a felhasználók közt.
• Adatszórási lehetőséget: amely költség hatékony, és amelynek segítségével nagyszámú előfizető érhető el tetszőleges címzési módon.
• Interaktív és multimédiás szolgáltatásokat.
• Rétegigények kielégítését:  tematikus programcsatornák indíthatók a megnövekedett kapacitás révén.
• Hatékony távoktatási lehetőséget.

________________________________________________________________________________________________________________

Interaktív szolgáltatások

A digitális televíziós rendszerek által biztosítható többletfunkciók közül a legfontosabbak egyike az interaktivitás. Az interaktivitás lehetőséget ad a nézőnek arra, hogy beavatkozzon a hozzá érkező adatfolyamba: kikérje a képernyőre a műsorral együtt érkező kiegészítő információkat, vagy üzeneteket küldjön (egy ún. visszirányú csatornán keresztül) a szolgáltató felé (pl. elektronikus vásárlások, szavazások, játékok vagy Internet-elérés során). Az interaktivitás megvalósításához ki kell alakítani a visszirányú adatforgalom lehetőségét. Ez a csatorna lehet vezetékes telefonhálózat, GSM hálózat vagy az újabb kutatási eredmények alapján akár a vevőkészülék által a szolgáltató felé az UHF sávban kisugárzott jel is. A választást a műszaki paramétereken kívül az alkalmazandó szolgáltatás jellege is befolyásolja.

A helyi interaktivitást biztosító – nem szükséges hozzá visszirányú csatorna -  EPG (Electronic Programming Guide – Elektronikus Programkalauz)  szolgáltatás a programok közti egyszerűbb navigálást és több szempont alapján történő csoportosítást és kiértékelést tesz lehetővé. Ez a szolgáltatás a növekvő programszám miatt hasznos, mivel biztosítja a programválaszték könnyebb átláthatóságát.

________________________________________________________________________________________________________________

DVB-T lefedettségi adatbázis

A MinDig TV szolgáltatás 2008 decemberében a lakosság közel 60%-a számára vált elérhetővé, a műsorszórás 3 telephelyről (Budapest, Kabhegy, Szentes) indult meg. Ezt követően 2009. januárban még egy telephely, a Száva utcai adó indult el Budapesten. A műsorok vételéhez tetőantennára van szükség, az adóállomásokhoz közel fekvő területeken szobaantennás vétel is nagy valószínűséggel lehetséges, ezt azonban érdemes szakemberrel megvizsgáltatni.

A hálózat 2009. december 1-jével újabb 10 telephellyel bővült, melynek következtében már a lakosság 88%-a tudja venni a digitális adást. Ez az arány 2010-2011-re eléri a 96%-ot, a MinDigTV ezáltal az analóg lekapcsolás tervezett időpontjáig az ország szinte teljes területén fogható lesz.

Az adatbázisban(http://www.mindigtv.hu/Lefedettseg.aspx) megnézhető, hogy az Ön által megadott címen van-e DVB-T vételi lehetőség. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az adatbázis csak tájékoztató jellegű adatokat tartalmaz, azaz egy elvi – számított – lefedettség alapján kerültek bele a szolgáltatás elérhetőségének helyei és módjai, így azok pontosságáért Társaságunk nem vállal felelősséget! Az, hogy az Ön által meg adott címen van-e DVB-T vételi lehetőség, teljes bizonyossággal csak külön méréssel állapítható meg. Ez ügyben keresse fel partnereinket.

(Forrás: Antenna Hungária, kigyüjtés)