ATG Media Group

A MinDig TV szolgáltatás vételéhez szükséges eszközök:

Antenna és kábelezés

A szolgáltatáshoz a jelenleg az analóg műsorok vételéhez használatos legtöbb tetőantenna megfelelő, melyek alkalmasak az UHF frekvenciatartomány vételére. Ha az analóg műsorok vételéhez szélessávú antennát használtak (ilyenek a széles körben elterjedt lepkeantennák és az ún. logper antennák), akkor ezek minden bizonnyal a digitális vételre is alkalmasak lesznek. Ha az analóg antenna keskenysávú volt (ilyenek például a Yagi antennák), akkor új, szélessávú antenna felszerelésére lehet szükség. Akkor is indokolt lehet új antenna felszerelése, ha a vételi hely a digitális műsort sugárzó adótoronytól távol esik, vagy tereptakarásban (pl. völgyben, épület árnyékában) van. Ilyenkor nagy nyereségű vevőantenna és antennaerősítő használata segíthet. Antennaszerelők, szervizes szakemberek mérőeszközökkel meg tudják mérni, hogy megfelelő-e a jelszint.

A zavartalan vétel jó állapotú tetőantenna és koaxiális kábel esetén biztosítható. Szobaantennás vételre akkor van jó esély, ha elég közel lakunk az adóhoz. Az analóg vételi frekvenciákra hangolt antennaerősítők a digitális vételnél nem alkalmazhatók, át kell hangolni ezeket a digitális adás frekvenciájára. A digitális vételnél szűkebb az átmenet a jó minőségű kép és a teljes vételképtelenség között, mint az analógnál, ezért fontos hogy a kültéri eszközök jó állapotban legyenek. Bizonyos településeken az átmeneti időszakban az analóg tévéjelet és a digitális adást eltérő adótorony sugározza, ilyenkor a tetőantennát el kell forgatni, vagy új antenna felszerelésére van szükség. Az adóhálózat öszes adóantennája vízszintes polarizációra van tervezve, ezért a jó vételhez vevőoldalon is vízszintes polarizációjú vevőantennát kell biztosítani.

Televíziókészülékek és dekóder

A hagyományos katódsugaras tévékészülékek önmagukban nem alkalmasak a digitális földi jelek vételére. A digitális adások vételéhez egy dekóder (jelátalakító készülék) vagy olyan laposképernyős televíziókészülék megvásárlása szükséges, amelybe már beépítésre került ez a jelátalakító (DVB-T MPEG-4 HD tuner). A dekódert az antenna és a televíziókészülék közé kell csatlakoztatni. Egy DVB-T MPEG-4 HD dekóder igénybe vételével a hagyományos tévékészülékek számára is elérhetővé válnak a műsorok, nem szükséges új televízió beszerzése, a HD-felbontású műsorokat a dekóder automatikusan hagyományos felbontásúvá alakítja át. Amennyiben HD minőségben kívánja élvezni a HD-ben sugárzott műsorokat, ehhez DVB-T MPEG-4 HD tunert tartalmazó HD-ready vagy full-HD megjelenítő eszköz (laposképernyős tévé) szükséges. Az MPEG-2 tunert tartalmazó HD ready vagy HD plazma vagy LCD tévékészülékekhez szintén szükség van egy MPEG-4 HD dekóderre.

________________________________________________________________________________________________________________

Néhány jótanács a sikeres DVB-T vételhez

A földi digitális TV adások vétele esetén körültekintően kell összeállítani a vételi lánc egyes elemeit.

Az antenna kiválasztása

A magyarországi DVB-T sugárzás tetőantennás vételi lehetőséget biztosít. A jó minőségű vétel érdekében a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) ajánlása alapján a kiválasztott antennának legalább 10-12 dB nyereséggel kell rendelkeznie a teljes UHF sávban a 21-69-as csatornákon (470-862 MHz)

Szempontok a koaxiális kábel kiválasztásánál

A vételi rendszer kialakítása során figyelembe kell vennie az alkalmazott koaxiális kábel csillapítását is, amely tipikusan 14-20 dB között van 100m kábelhosszra vonatkoztatva. A kábel, a csatlakozók és az esetlegesen alkalmazott szétosztók esetén is figyelemmel kell arra, hogy a DVB-T csatornák a felső frekvenciatartományban vannak.

Nagy kábelhosszak esetén a nagy jelszint csillapítás miatt erősítőt kell alkalmazni a kábelcsillapítás kompenzálására. Általános szabályként elmondható az, hogy az erősítő szerepe a hosszú kábelek, vagy a több vevőkészüléke felé történő jelszétosztás okozta csillapítás kikompenzálása, de a jó minőségű vételt alapvetően a megfelelően kiválasztott nagy nyereségű antennával lehet elérni.

Az erősítő kiválasztásánál figyelembe veendő fontos paraméterek: az erősítés, a zajtényező és a kivezérlhetőségi tartomány.

Az analóg adások szintjeinél a digitális adások szintjei esetenként 15-20 dB-lel kisebbek, emiatt az analóg adások telítésbe vezérelhetik az erősítőt. Az alkalmazott erősítőnek kis zaj mellett nagy kivezérelhetőségűnek kell lennie, elkerülve a kimenet túlvezérlődését az analóg jelek által. A zajtényező értéke az ITU vevőmodellben feltételezettnél, a 7 dB-nél lehetőleg ne legyen rosszabb, mert erősítő alkalmazása esetén ez fogja meghatározni az egész rendszer zaját. Bármilyen túlvezérlődés a zajszint növekedését vonja maga után. A DVB-T jel esetén nem csak a megfelelő jelszintet kell biztosítani, hanem a jel/zaj viszonynak is jónak kell maradnia, miközben a jel áthalad az erősítőn.

A fenti megfontolások igazak kisebb többlakásos, vagy többszobás házak ellátásánál is, ahol egy tetőantenna jelét használják több TV ellátására.
Általánosságban elmondható, hogy egy kis házi szétosztó rendszer, amely eddig rendelkezett egy jó analóg UHF TV vételi szétosztó rendszerrel és nem használ csatornaszelektív erősítőt (külön csatornákra lehangolt erősítő), nagy valószínűséggel működni fog a DVB-T jelek esetén is, feltételezve, hogy a korábbi analóg vételek ugyanarról az adóállomásról érkeznek, mint az új DVB-T jelek.

Amennyiben VHF sávi és FM sávi jelek is vannak a kisközösségi hálózatban, akkor azokat célszerű külön ágon erősíteni, a nagy jelszint különbségek, a túlvezérlődések elkerülése érdekében. A DVB-T jel vételében általánosságban elmondható, hogy az UHF sávban 40-45 dBuV szint a set-top-box bemenetén mint minimálisan szükséges szint elegendő. A vétel időbeli stabilitását akkor mondhatjuk jónak, ha 6dB csillapítás beiktatása után még megmarad a vétel.